Kötetrend, peritextus, imázsformálás – szimpozium

2005. április 29., 14 óra

MTA Irodalomtudomnyi Intézet (1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)

A Kultusz, identitás, imázs – A kultuszok társadalmi működőképességének elméleti és történeti aspektusai című OTKA-projekt (T047362) keretében szimpozium-sorozatot szervezünk a szerzői imázsformálás tárgykörében. Az első szimpozium arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szövegek (itt elsősorban költemények) összegyűjtésével, kiválogatásával, kötetté szerkesztésével, azaz a kötetrend kialakításával, a peritextusokkal a szerző (a szerkesztő, a kiadó) milyen módon próbálja a befogadást (az olvasást) befolyásolni, orientálni, sőt olykor szabályozni; hogy a többnyire gondosan megformált kötet miként válhat a (szerzői) identifikáció, az imázsformálás kitüntetett helyévé. Ez az alapkérdés – mely azon az előfeltevésen nyugszik, hogy a gyűjteményes kötetek mint jelentésképző konstrukciók (direkt és indirekt) önleírásokként is értelmezhetőek – persze számos más kérdést feltételez: nem kerülhető meg például annak áttekintése, hogy a vizsgált kötet (illetve kötetek) szerzői, szerkesztői számára milyen kanonikus kötetminták állhattak rendelkezésre, hogy történeti kontextusban szemlélve miként változik a kanonikus kötetminták készlete, az egyes minták jelentése, valamint a mintákhoz való viszony. Szükségesnek látszik egy funkcionális peritextus-tipológia összeállítása is, azaz annak áttekintése, hogy az alapvető peritextus-típusok (a kötetek előbeszédei, mottói, ikonografikus elemei stb.) milyen módon vesznek részt a szerzői énképformálásban. A szimpozium nem kizárólagos, de kitüntetett figyelmet kíván fordítani a klasszikus magyar irodalom versgyűjteményeire, elsősorban azért, mert kötetkonstrukció és imázsépítés összefüggései – feltételezésünk szerint – e kötetkorpusz vizsgálata során mutatkozhatnak meg talán a leglátványosabban. E korpuszon belül pedig elsősorban a reprezentatív gyűjteményes kötetek, az ultima editiónak szánt kiadásokra irányulhat a kutatói figyelem. Természetesen nem állítjuk, hogy szimpoziumunk előzménytelen lenne: például Kazinczy Dayka-kiadását vagy éppen Csokonai és Berzsenyi kötetkompozícióit értekezések sora vizsgálta ilyen szempontból is – ám Baróti Szabó gyűjteményes kötetei, Batsányi Ányos-kiadása, Virág Benedek 1799. és 1822. évi kötetei, Kis János Kazinczy által gondozott versgyűjteménye, sőt Petőfi 1847-ben és Tompa 1858-ban megjelent kötetei (a sor persze tetszés szerint bővíthető lenne) ugyancsak számos tanulsággal szolgálhatnak.

A szimpozium a témát felvezető, több szempontból megvilágító „kiselőadásokból”, valamint „kerekasztal-beszélgetésből” áll. Előadást tart Hász-Fehér Katalin, Kecskeméti Gábor, Onder Csaba és Porkoláb Tibor. Az előadásokat követő szakmai beszélgetést pedig minden jelenlévő aktív közreműködésével képzeljük el.

Tisztelettel:

a Kultusz, identitás, imázs-program kutatói munkaközössége

Szervező: Modern Magyar Irodalmi Osztály; Bircsák Anikó