Legfrissebb kiadványaink listája a reciti portálján érhető el
Az Intézet kiadványsorozatai
Könyvek
Varjas Béla alapította (1959) és haláláig (1985) ő szerkesztette a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatot, amelyben 16–17. századi hungarica nyomtatványok látnak napvilágot fakszimile kiadásban, a kiadványt és szerzőjét tudományos igénnyel ismertető tanulmányokkal, angol, esetenként német és angol summázattal. A sorozat szerkesztője 1986-tól Kőszeghy Péter. Noha az elsődleges cél az irodalomtörténeti vagy könyvészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, sokszor csak egyetlen példányban létező munkák hozzáférhetővé tétele a kutatás számára, e bibliofil kiadványok számos esetben a nagyközönség érdeklődését is felkeltik. A jövőben az intézet évi egy-két kötet megjelentetését tervezi. Varjas Béla szerkesztésében jelent meg az első 12 kötet, a sorozat 2014-ben a 44. kötetnél tartott. 2000-től a kiadás társkiadója az OSZK, 2014-től az MTA Könyvtára.
A Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum sorozatot 1992-ben bekövetkezett haláláig Pirnát Antal, majd Pajorin Klára szerkesztette. Jelenlegi sorozatszerkesztői: Békés Enikő és Szörényi László. Alapítója Juhász László volt (1930), aki 1946-ig közel 40 kötetet, illetve füzetet adott ki. Három évtizedes szünet után a Reneszánsz és Barokk Kutatócsoport új életre keltette Series Nova címmel. A BSMRAe célja elsősorban a középkori és kora újkori magyarországi és magyar vonatkozású latin nyelvű irodalom emlékeinek hozzáférhetővé tétele a tudományos kutatás számára. A korszak-meghatározás a magyarországi írásbeliség kezdeteitől a XVIII. század közepéig terjedő évszázadokra terjed ki, de egyedi elbírálás és döntés alapján felvehetők a sorozatba olyan későbbi (1844-ig, a latin hivatalos államnyelvként való megszűnéséig keletkezett) szövegek is, amelyek még szerves részét képezik a magyarországi latinságnak, s nem lezárt hagyományként tekintenek arra. A „magyarországi” jelző az egykori történelmi Magyarország (Magyar Királyság és kapcsolt részei, majd a török hódoltság és Erdély) területén íródott, vagy innen származó szerző által külföldön készített műveket takarja. A „magyar vonatkozású” kategóriába mindezeken kívül beletartozhatnak olyan művek, amelyek valamilyen szempontból jelentős (másolatok, kiadások bizonyította) magyarországi recepcióval rendelkeznek, vagy eleve magyarországi megrendelésre készültek; olyanok, amelyeknek egyetlen vagy legjobb kézirata magyarországi közgyűjteményben található; végül minden olyan, a nemzetközi neolatin filológia szempontjából jelentős mű, amelynek kutatója a magyar tudományossággal kapcsolatban áll, és a sorozat keretében kívánja azt publikálni. A „tudományos kutatás számára” biztosított hozzáférhetőség a kritikai kiadást jelenti – tehát megjelenhetnek a sorozatban mindazok a történeti (s főként irodalomtörténeti) szempontból jelentős, latin nyelvű munkák is, amelyeknek már volt korábbi, de nem kritikai igényű edíciójuk, vagy korábbi kritikai kiadásuk javítását új, fontos szövegforrás előkerülése teszi szükségessé. Az egyes kötetek bevezetései és jegyzetei latin vagy valamely modern idegen nyelven készülnek. Számos további mű kiadása van előkészületben, többek között Andreas Dudith levelezésének (7 kötet) közreadása (a Lengyel Tudományos Akadémiával együttműködésben), valamint Janus Pannonius összes műveinek kritikai kiadása.
A sorozat szövegkritikai szabályzata (Békés Enikő – Bene Sándor, 2014)
A Bibliotheca Unitariorum sorozat eredendő célja azoknak az eszmetörténeti szempontból kiemelkedő fontosságú nyomtatványoknak újra megjelentetése fakszimile kiadásban, amelyek az antitrinitarizmus jegyében születtek a 16–17. században, s amelyekből csupán egy-egy példány maradt fenn magyarországi vagy európai könyvtárakban. A sorozatot a Jan van Goudoever elnökletével működő és Amszterdamban székelő Fundation Bibliotheca Unitariorum adja ki, s a munkát egy nemzetközi tekintélyekből álló bizottság (International Advisory Council) irányítja. A sorozatot haláláig Dán Róbert szerkesztette, munkáját Fabinyi Tibor, majd Balázs Mihály vette át. Az 1582-ben napvilágot látott Defensio Francisci Davidis újrakiadását Balázs Mihály, az 1568-ban publikált De falsa et vera unius dei… cognitione újra megjelentetését Pirnát Antal látta el előszóval. A sorozat újabban már fontos unitárius kéziratok kiadására is vállalkozik, legutóbbi kötete Jacobus Paleologus Disputatio Scholastica című munkáját tartalmazza. E kötet Juliusz Domański és Lech Szczucki gondozásában látott napvilágot. A sorozat legújabb vállalkozása Kénesi Tőzsér János és Uzoni Fosztó István Historia ecclesiastica unitaria című kéziratos munkájának megjelentetése, amelyet Káldos János gondozott. Előrehaladott állapotban vannak a 3. kötet munkálatai is, amelyek a 16–17. század fordulójának antitrinitáriusaira koncentrálnak.
Bibliotheca Dissidentium Répertoire des Non-Conformistes Religieux des Seizième et Dix-Septième Siècles: A strasbourgi protestáns egyetemen Marc Lienhard professzor irányításával működő kutatócsoport (GRENEP) adja ki azt a sorozatot, amely bibliográfiákat közöl a 16–17. századi, vallási szempontból nonkonformistának minősülő, azaz az Európa-szerte bevett nagy felekezetek egyikéhez sem tartozó személyiségekről. Klaniczay Tibor kezdeményezésére 1984-től bekapcsolódtak a munkába a heterodox áramlatok magyarországi kutatói is. A vállalkozás magyarországi referense s az itteni személyiségeket feldolgozó kötetek gondozója Balázs Mihály lett. Eddig két magyarországi kötet jelent meg Ungarländische Antitrinitarier I–II. címmel, amely a korai antitrinitarizmus kevésbé ismert alakjainak (Arany Tamás, Basilius István, Császmai István, Egri Lukács, Elias Gczmidele) munkáit öleli fel. A második, teljes egészében Enyedi Györgynek szentelt kötet 1993-ban Káldos János összeállításában látott napvilágot.
Humanizmus és Reformáció: A reneszánsz-kutatás megszervezése, illetve a Reneszánsz-kutató Osztály létrejötte nyomán szükségessé vált egy olyan publikációs fórum, amely lehetővé teszi a magyarországi reneszánsz, humanizmus és reformáció kérdéseiről készült monográfiák és értekezések közreadását. Így indult meg 1973-ban Klaniczay Tibor szerkesztésében a sorozat. Köteteinek tematikája a lehető legváltozatosabb, de leginkább az eszme- és művelődéstörténeti tárgy dominál, különös tekintettel a reformáció irányzataira és a nyomában fellépő eretnekségekre. A sorozatban jelent meg a magyar reformáció nagy történetírójának, Zoványi Jenőnek a magyar protestantizmus 16. századi történetéről szóló posztumusz összefoglaló munkája. Az egyes kötetek függelékében számos fontos forrásszöveg is közlésre kerül angol, francia, német vagy olasz összegzéssel. Az irodalom- és tudománytörténeti kötetek a sorozat reprezentatív darabjai: Pirnát Antal műve Balassi Bálint poétikájáról vagy Klaniczay Tibor félbemaradt úttörő szintézise: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. A sorozat jelenlegi főszerkesztője Jankovics József.
A Studia Humanitatis könyvsorozat célja, hogy az egyetemes tudományosság számára hozzáférhető nyelven közreadja a magyar reneszánsz-kutatásnak azokat az eredményeit, amelyek nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. Műfaji tekintetben a kötetek nem egyneműek: van köztük egyéni monográfia, kollektív munkával készült tanulmánykötet, konferenciakötet, katalógus. A sorozatot haláláig Klaniczay Tibor szerkesztette, munkáját Jankovics József vette át.
A Régi Magyar Költők Tára, amely jelenleg három sorozatban jelenik meg, igen régi hagyományra visszamenő vállalkozás. Toldy Ferenc már a múlt század közepén előkészítette a régi magyar költészet összes emlékének közzétételét. Halála után Szilády Áron, majd Dézsi Lajos folytatta munkáját, s 1877–1930 között 9 kötetet tettek közzé: egyet a középkor, nyolcat a 16. század verseivel. Ezután a sorozat munkája hosszú időre abbamaradt, folytatása 1959-ben le is került a napirendről, s csak az 1980-as években teremtődtek meg a feltételek a munka újraindításához. A XVI. Század sorozat célja a 16. század magyar nyelvű költészetének teljességre törekvő közzététele. Balassi Bálint műveinek kritikai kiadása a sorozatból kiemelve, külön jelenik meg. A XVII. Század sorozatban 1959–1999 között 16 vaskos kötet jelent meg, amelyek a század költői emlékeit időrendben, illetve tematikus csoportosításban (szerelmi és lakodalmi költészet, szombatos és katolikus egyházi énekek stb.) tartalmazzák. Önálló kötetben teszik közzé egy-egy jelentősebb szerző (Szenci Molnár Albert, Szentmártoni Bodó János, Beniczky Péter és mások) összes verseit. A sorozat szerkesztője Stoll Béla volt, majd az ő nyugdíjba vonulása óta Jankovics József. A XVIII. Század sorozatot Bíró Ferenc alapította, 2003-tól Debreczeni Attilával közösen szerkesztették. A jelenlegi sorozatszerkesztők: Debreczeni Attila, Szilágyi Márton és az Intézet részéről Csörsz Rumen István. A szerzői életműkötetek (Kazinczy Ferenc, Totth István, Amade László, Ungvárnémeti Tóth László, Dayka Gábor, Földi János, Ráday Gedeon stb.) mellett egyes, kiemelkedő alkotások (Péczeli József: Henriás), valamint a szerzőhöz nem köthető közköltészet repertoárjának kiadása is a sorozat feladatai közé tartozik.
Régi Magyar Drámai Emlékek – XVIII. század. Magyarországon harmadfél évszázadon át, a 18. század végéig folyamatos színjátszás csak az iskolákban folyt. Ez nevelte, szórakoztatta a közönséget, formálta a drámaírókat, rendezőket és színészeket, ez készítette elő a 18. század végén meginduló magyar nyelvű világi színjátszást. Mindeddig azonban az iskolai színjátszás emlékeinek csak töredékét ismertük. Ezért vált fontossá a 17. századi anyagot publikáló kiadvány, az RMDE XVII. századi két kötete után a magyar nyelvű iskoladrámák hozzáférhetővé tétele. A sorozat alapító szerkesztői: †Varga Imre és Kilián István.
A Magyar Irodalomtörténet-írás Forrásai – Fontes ad Historiam Litterariam Hungariae Spectantes sorozat, melyben már több mint 13 kötet látott napvilágot, a magyar irodalomtörténet-írás publikálatlan vagy nehezen hozzáférhető forrásanyagát teszi közkinccsé a kritikai kiadás igényeihez közel álló, szakszerűen jegyzetelt és magyarázott kötetekben. Szerkesztője eredetileg Somogyi Sándor, Tóth Dezső, majd Lukácsy Sándor, akitől 1989-ben Dávidházi Péter vette át a feladatot.
Az Irodalomtörténeti Könyvtár könyvsorozat célja a magyar irodalomtörténet különböző kérdéseiről szóló nagymonográfiák kiadása. Az 1957-ben indult sorozat első tíz kötetét Sőtér István, majd a 11–28. kötetet az ő elnökletével egy szerkesztőbizottság (Béládi Miklós, Horváth Károly, Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós) szerkesztette. 1972-ben az intézet átadta a sorozatot a MTA Irodalomtudományi Bizottságának, mely Czine Mihályra bízta a szerkesztést. Halála (1999) óta e sorozatszerkesztői tiszt nincs betöltve.
Az 1955 óta megjelenő Irodalomtörténeti Füzetek sorozat elsődlegesen a magyar irodalom történetével, kiemelkedő alkotóinak pályájával vagy pályájuk egy-egy részkérdésével, a magyar irodalom külföldi fogadtatásával, esetenként más irodalmak hazai recepciójával, verstörténeti és verstani problémákkal, magyar eszme-, sajtó- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozó, kisebb terjedelmű, a tizenöt szerzői ívet általában meg nem haladó monografikus jellegű munkák publikálásához biztosít teret. A jelzett tematikai körön kívül a sorozat, különösen a kezdeti időszakban, több filológiai dolgozat, illetve dokumentum-összeállítás megjelenését tette lehetővé. A sorozat szerkesztője 2012-ig Fenyő István volt, 2013-tól Fórizs Gergely látja el e tisztséget.
A Kortársaink sorozat, amelynek elindítója Béládi Miklós, az intézet főmunkatársa és Juhász Béla, a debreceni egyetem docense volt, a kortárs magyar írók életművének népszerű monografikus feldolgozására vállalkozott. A cél elérését némiképp megnehezítette, hogy a monográfiák tárgyválasztását olykor külső szempontok is motiválták. Az évek során a sorozat kötetei hozzájárultak a modern műelemző eljárások hazai meghonosításához. Béládi Miklós elhunyta után a sorozat szerkesztését Rónay László, majd 2008-tól Hafner Zoltán folytatja.
Az Új Magyar Múzeum sorozat 1956-ban indult, munkáját kezdetben szerkesztőbizottság irányította, majd a sorozatszerkesztői tisztséget Diószegi András és Vargha Kálmán, később Diószegi András és Illés László töltötte be. A 12. kötettől az egyedüli sorozatszerkesztő Illés László volt. A sorozat a 20. században keletkezett, nehezen hozzáférhető, főleg kéziratos és másodsorban sajtóban közölt anyagokat (írói dokumentumokat, kézirattöredékeket vagy variánsokat, naplókat, levelezéseket, emlékezéseket, kritikai megnyilatkozásokat) kívánta csonkítatlanul, széles jegyzetapparátussal a kutatók rendelkezésére bocsátani.
Az Irodalom – Szocializmus sorozat 1958-tól 1990-ig jelent meg 1973-ig Király István és Szabolcsi Miklós, ezután Illés László, valamint József Farkas szerkesztésében. Célja volt az 1945 előtti, nehezen hozzáférhető szocialista baloldali tematikájú irodalmi források közreadása, valamint az e kutatási területet feltérképező irodalomtörténeti és elvi-esztétikai tanulmányok kiadása.
Az Irányított Irodalom című sorozat célja, hogy az 1945-től 1990-ig terjedő időszak irodalmi és kulturális életének izgalmas és kevéssé ismert történéseit tárja fel, mindenekelőtt dokumentumok és interjúk közreadásával, de helyet ad szigorúan adatolt értelmezéseket tartalmazó köteteknek is. Eddig három kötetet sikerült kiadni.
A Res Publica Nostra sorozat (szerkeszti: Bojtár Endre) célja a legújabb tudományos eredmények publikálása a közép- és kelet-európai összehasonlító irodalomtudomány témaköréből.
Az intézet folyóiratai
Az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 1891-ben jelent meg az Akadémiai Irodalomtörténeti Bizottság folyóirataként. A második világháború után 1948-tól 1952-ig szünetelt a kiadása, 1953-ban indult újra, s az intézet megalapításakor annak gondozására bízták. Évfolyamonként hat füzetben lát napvilágot. A folyóirat feladata a magyar irodalomtörténet-írás új eredményeinek publikálása, a magyar irodalom történetének a kezdetektől a 20. század második feléig történő figyelemmel kísérése, de nem zárkózik el az új módszertani törekvések, kutatási irányok bemutatásától, valamint egyes irodalomtörténeti kérdések elemzésétől sem. Helyet ad fontosabb művelődéstörténeti kérdéseket vizsgáló dolgozatoknak is. A folyóirat számos rovat (Tanulmány, Kisebb közlemények, Műelemzés, Textológia, Műhely, Adattár, Vita) segítségével igyekszik számot adni a magyar irodalomtörténeti kutatások sokrétűségéről. Rendszeresen közli az újabban feltárt, eddig ismeretlen művek, irodalomtörténeti érdekű dokumentumok (pl. levelek) szövegét. Szemle rovatában bírálatokat közöl a magyar irodalomtörténet-írás újabb kiadványairól, ismerteti az idegen nyelven megjelent, magyar irodalomtörténeti tárgyú kiadványokat is. A Krónika rovat ad számot az intézet tevékenységéről: a szervezésében tartott tudományos ülésszakokról, külföldi tudósok intézeti előadásairól, valamint munkatársaink külföldön tartott előadásairól. Itt olvashatók a közelmúltban elhunyt irodalomtörténészek nekrológjai is.
Az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője Kecskeméti Gábor, felelős szerkesztője Csörsz Rumen István, a Szemle rovat szerkesztője Bene Sándor
Az intézet, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Írók Szövetségének közös kiadványaként indult 1963 szeptemberében az 1971 decemberéig havonta megjelenő Kritika, amelyet 1971 végén a pártközpont rendelkezése szüntetett meg. Felelős szerkesztője mindvégig Diószegi András volt. A szerkesztő és a szűkebb munkatársi kör célja olyan irodalomelméleti és kritikai folyóirat kiadása volt, amelynek kitekintése van a közélet, a társadalomtudományok és a társművészetek problémáira is. Ezt a koncepciót magas színvonalon, közérthetően, a nem dogmatikus-vulgáris marxista szemléletet érvényesítve, kiváló szerzőgárdával valósította meg a folyóirat. Csaknem egy évtizedes fennállása egybeesett az intézet egyik legtermékenyebb szakaszával s a modern irodalomtudomány kialakulásával. A folyóirat jó néhány nevezetes vitát kezdeményezett, és ráirányította a figyelmet más folyóiratokban és fórumokon folyó eszmecserékre is. Összegző, elemző és polemikus írásai mindig értékkijelölő, orientáló és tájékoztató jellegűek voltak. Nyitott szelleme, újdonságai és vitái sokszor váltottak ki értetlenséget és megbotránkozást a párt felső vezetésében, s a konfliktusok végül a folyóirat felszámolásához vezettek.
A Literatura 1974-ben, Sőtér István főszerkesztésében, Béládi Miklós felelős szerkesztésével negyedéves folyóiratként indult, s főként az irodalmi modernség, a 20. századi magyar irodalom kérdéseinek vizsgálatát és az irodalomelméleti tájékozódást tekintette feladatának, s az 1971-ben megszüntetett Kritika szellemiségét kívánta továbbvinni. 1985-től, amikor Bodnár György lett a főszerkesztő és Pomogáts Béla a felelős szerkesztő, a folyóirat profilja módosult: nagyobb hangsúly esett a 20. századi magyar irodalomtörténet hagyományainak és megítélésének felülvizsgálatára. 1990-ben Pomogáts Béla lett a lap főszerkesztője és Kulcsár Szabó Ernő a felelős szerkesztője. A Literatura profilja jelentősen változott, irodalomelméleti folyóirat kívánt lenni, s ezzel olyan útra lépett, aminek Magyarországon nem volt előzménye, hagyománya. 2000-től Veres András a felelős szerkesztő, 2006-tól főszerkesztő és Bezeczky Gábor a felelős szerkesztő. A Literatura szerkesztésében Kálmán C. György, Szolláth Dávid és Z. Varga Zoltán működik közre. Az irodalomelméleti profil fenntartása mellett a lap helyet ad irodalomszociológiai, művelődéstörténeti és más rokonterületeket képviselő tanulmányoknak is. Elsősorban a legkiválóbb pályakezdők számára tartja fenn a „Műhely” rovatot, s igyekszik bemutatni a különféle magyarországi műhelyeket, iskolákat.
A Helikon 1955 óta jelenik meg, évente négy számban. A folyóirat neve 1955–1957-ig Irodalmi Figyelő, 1958–63-ig Világirodalmi Figyelő, 1964–91-ig Helikon Világirodalmi Figyelő volt. Az 1992-es évfolyamtól a Helikon alcíme a tényleges érdeklődési területét kifejező Irodalomtudományi Szemle. A folyóirat az irodalomtudomány nemzetközi kutatási eredményeiről ad tájékoztatást. Érdeklődési körébe tartoznak az irodalomelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány, a modern világirodalom elvi, történeti, módszertani kérdései és a művelődéstörténetnek az irodalommal határos területei. Számai 1963 óta tematikusak: egy-egy szakterület, illetve probléma köré szerveződnek, a lehetőségek szerint figyelembe véve a legújabb tudományos irányzatok nézeteit. A 2005. évfolyam kötetei: A kritikai kultúrakutatás, Régi az újban, Vico körei; 2006. évfolyam: Kritikai szubjektivizmus, Frege aktualitása, Relevancia.
A már bemutatott témáknak a teljes listáját minden számában közreadja. Az összefoglaló tanulmányokat és a részproblémákat tárgyaló szemlecikkeket hazai és külföldi szerzők írják. Néhány irodalomtudományi alapmű, tanulmány mindmáig csak ezekben a Helikon-számokban olvasható magyarul. A folyóirat rendszeresen beszámol az irodalomtudomány nemzetközi eseményeiről, kongresszusairól, tanácskozásairól, dokumentálva az egymástól eltérő álláspontokat, módszertani vitákat. A könyvrovatban évente száz-százhúsz szakkönyv kritikája jelenik meg, tömör ismertetéssel és értékeléssel.
A REC.ITI, az Intézet új, internetes recenziós portálja 2007 decemberében kezdte meg működését. Célja az irodalomtudomány és a hungarológia szempontjából fontos szakkönyvek rendszeres ismertetése és a hozzájuk kapcsolódó szakmai bírálatok koordinációja. Hálózati könyvkiadóként számos tanulmánykötetet jelentetett meg. Főszerkesztője: Hegedüs Béla. Bővebb információk a REC.ITI saját honlapján találhatók.
A Magyar Könyvszemle leírása és régebbi lapszámai ITT tekinthetők meg.
Hálózati kiadványok
RECITI – az Intézet hálózati recenziós portálja és könyvkiadója
Irodalomtörténet-írás Magyarországon a XVIII. században: Válogatott bibliográfia
1.0 verzió (2004, PDF), 1.1.β verzió (on-line adatbázis)Összeállította Bretz Annamária, Csörsz Rumen István, Hegedűs Béla, előszó Tüskés Gábor, Budapest, 2004.
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének szakbibliográfiája 1956–2001
Összeállította: Tódor Ildikó (Budapest, 2003)
PDF VÁLTOZATA Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének szakbibliográfiája 2002–2006
Összeállította: Tódor Ildikó (Budapest, 2007)
PDF VÁLTOZAT„Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára
Főszerk. Jankovics József, felelős szerk. Császtvay Tünde, szerkesztők Csörsz Rumen István, Szabó G. Zoltán
MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007.
Nyitóoldal; a PDF-változat teljes terjedelmében, illetve különnyomatokként is letölthető
A Stollwerk: Stoll Béla 80. születésnapjára
Szerkesztette Ács Pál, Székely Júlia
MTA Irodalomtudományi Intézet, Balassi Kiadó, 2008. február 15.
|
Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek (Humanizmus és gratuláció)Szerkesztette Császtvay Tünde, Nyerges Judit |
|
Convivium Pajorin Klára 70. születésnapjáraSzerkesztette Békés Enikő, Tegyey Imre |
A politika műfajai a régi magyar irodalomban – konferencia (Gyula, 2005. május 25–28.)
A beérkezett előadások szerkesztés előtti szövegváltozatai (PDF-formátumban) ITT elérhetők. A készülő tanulmánykötet szerkesztője: Bene Sándor (benes@iti.mta.hu)