Tarnai Andor munkássága
Emlékhelyek
A Tarnai Andor életének meghatározó helyszínein felállított emléktáblák sorában az egri volt az első. Tarnai nyolc évig tanult – mindvégig kitűnő eredménnyel – és 1943-ban érettségizett az egri, akkor Szent Bernát nevét viselő ciszterci gimnáziumban. Osztályfőnöke hét éven keresztül a tanári pályán akkor induló Ágoston Julián (1909–1969) volt, aki a magyar és a latin nyelvet tanította. Az 1948-tól állami intézményként működő Gárdonyi Géza Gimnázium fenntartói jogát 1997. szeptember 1-jén kapta vissza a Ciszterci Rend. Öt nappal korábban került sor Tarnai Andor emléktáblájának felavatására az intézmény folyosóján. Ezen a napon, 1997. augusztus 27-én nyílt meg A magyar színház születése című konferencia, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete, a Heves Megyei Művelődési Központ és a Dobó István Vármúzeum közösen szervezett. A megnyitó szimbolikus aktusa az emléktábla leleplezése volt, ahol Szörényi László mondott beszédet, aki az év augusztus 1-jén vette át az Irodalomtudományi Intézet vezetését. Három évvel később került sor a drámatörténeti konferenciasorozat következő rendezvényére ugyancsak Egerben, Szent és profán: A magyar színjátszás európai gyökerei címmel. Rendezői az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti ill. A Felvilágosodás és a Romantika Irodalma Tanszéke, a Heves Megyei Művelődési Központ, a Dobó István Vármúzeum és az egri Érseki Múzeum voltak. E konferencia megnyitója előtt, 2000. augusztus 23-án (épp Tarnai születésnapján) a résztvevők megkoszorúzták Szvorényi József, Rajeczky Benjámin és Tarnai Andor emléktábláját. Ez alkalommal Kecskeméti Gábor, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője beszélt.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2005. május 25–28-án tudományos ülésszakot rendezett Gyulán A politika műfajai a régi magyar irodalomban címmel. E konferencia harmadik napjának délutánján, 2005. május 27-én avatták fel a résztvevők Tarnai Andor emléktábláját a tudós gyulai szülőházának falán (Bodoky u. 17., a Blanár László u. sarkán). Beszédet Kecskeméti Gábor mondott.
Tarnai Andor lovasi nyaralóházában (Lovas, Malomvölgy u. 3.) már a tudós életében jelentős szellemi összejövetelek zajlottak. A ház Tarnai halála után is a megemlékezés állandó helyszíne maradt, ahol minden augusztus végén összegyűlnek a tanítványok, barátok, tisztelők, hogy a családdal együtt emlékezzenek. 2009. augusztus 22-én az összejövetel résztvevői emléktáblát lepleztek le a lovasi ház falán. Emlékbeszédet Korompay H. János mondott.
A Tarnai Andor életének meghatározó helyszínein felállított emléktáblák sorában az egri volt az első. Tarnai nyolc évig tanult – mindvégig kitűnő eredménnyel – és 1943-ban érettségizett az egri, akkor Szent Bernát nevét viselő ciszterci gimnáziumban. Osztályfőnöke hét éven keresztül a tanári pályán akkor induló Ágoston Julián (1909–1969) volt, aki a magyar és a latin nyelvet tanította. Az 1948-tól állami intézményként működő Gárdonyi Géza Gimnázium fenntartói jogát 1997. szeptember 1-jén kapta vissza a Ciszterci Rend. Öt nappal korábban került sor Tarnai Andor emléktáblájának felavatására az intézmény folyosóján. Ezen a napon, 1997. augusztus 27-én nyílt meg A magyar színház születése című konferencia, amelyet az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete, a Heves Megyei Művelődési Központ és a Dobó István Vármúzeum közösen szervezett. A megnyitó szimbolikus aktusa az emléktábla leleplezése volt, ahol Szörényi László mondott beszédet, aki az év augusztus 1-jén vette át az Irodalomtudományi Intézet vezetését. Három évvel később került sor a drámatörténeti konferenciasorozat következő rendezvényére ugyancsak Egerben, Szent és profán: A magyar színjátszás európai gyökerei címmel. Rendezői az MTA Irodalomtudományi Intézete, a Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti ill. A Felvilágosodás és a Romantika Irodalma Tanszéke, a Heves Megyei Művelődési Központ, a Dobó István Vármúzeum és az egri Érseki Múzeum voltak. E konferencia megnyitója előtt, 2000. augusztus 23-án (épp Tarnai születésnapján) a résztvevők megkoszorúzták Szvorényi József, Rajeczky Benjámin és Tarnai Andor emléktábláját. Ez alkalommal Kecskeméti Gábor, az Irodalomtörténeti Közlemények felelős szerkesztője beszélt.
Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya együttműködésben az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel 2005. május 25–28-án tudományos ülésszakot rendezett Gyulán A politika műfajai a régi magyar irodalomban címmel. E konferencia harmadik napjának délutánján, 2005. május 27-én avatták fel a résztvevők Tarnai Andor emléktábláját a tudós gyulai szülőházának falán (Bodoky u. 17., a Blanár László u. sarkán). Beszédet Kecskeméti Gábor mondott.
Tarnai Andor lovasi nyaralóházában (Lovas, Malomvölgy u. 3.) már a tudós életében jelentős szellemi összejövetelek zajlottak. A ház Tarnai halála után is a megemlékezés állandó helyszíne maradt, ahol minden augusztus végén összegyűlnek a tanítványok, barátok, tisztelők, hogy a családdal együtt emlékezzenek. 2009. augusztus 22-én az összejövetel résztvevői emléktáblát lepleztek le a lovasi ház falán. Emlékbeszédet Korompay H. János mondott.Tarnai Andor élete
● Nyitólap
● Életrajzi összefoglaló
Tarnai Andor művei
● Szövegkiadások
● Monográfiák
● Tanulmányok
● Lexikoncikkek
● Recenziók
● Alkalmi írások
● Szerkesztett kötetek
Tarnai Andorról
● Interjúk
● Méltatások, emlékezések
● Szépirodalom
A Tarnai-hagyomány
● Emlékhelyek
● Tarnai-díj
● Emlékkonferenciák
© MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 2019